Mostanában felcsaptam hobbi dj-nek, ami azt gondolom, életem egyik legjobb döntése volt. Persze, nagyon fontos, hogy én mindig is szerettem a zenét, és nagyon szuper, hogy most már nem csak hallgathatom, de csinálhatom is a zenéket, hogy magam kreálhatom meg, amit hallgatok, és másoknak is örömet szerezhetek azzal, hogy meghallgathatják a számaimat. Nem török híres DJ babérokra, de kisebb klubokban már most is szoktam játszani, és büszkén elmondhatom, hogy nagy a sikerem, az emberek szeretik a zenémet, jókat buliznak rá.

 

Ami ezen kívül még szintén fontos, hogy bekerültem az éjszakai életbe, és nagyon sok új emberrel megismerkedtem, akikkel jó lett a kapcsolatom, és sokat segítenek nekem. Mert ebben a szakmában nem lehet érvényesülni rendesen, ha nincsen segítséged, és hamar kikerülsz a piacról, ha nem nyomnak, mert nagyon nagy a túlkínálat az elektronikus zene piacán. De szerencsémre én bekerültem egy olyan körbe, ahol elismernek, és van a társaságban néhány ember, akik jó kapcsolati rendszerrel rendelkeznek, ebből adódóan nem tudok lekerülni a térképről, többet hívnak, mint amennyit menni tudok.

 

A polgári állásomat is megtartottam, így nem olyan sok időm van ezzel foglalkozni, mint amennyi ahhoz kellene, hogy megélhetési zenész legyek. Emellett nagyon ragaszkodom a szabadidőmhöz is, nagyon kiborulnék, ha például nem lenne időm a megszokott szabadidős programjaimra, és kihasználatlanul maradna az Eurogrand Üdvözlő Bónusz. Na, persze változnak a dolgok, és lettek új elfoglaltságaim is az új társasággal, de arra nagyon odafigyelek, hogy ezek nem szoríthatják ki azokat a megszokott tevékenységeimet, amikre eddig alapoztam az életemet, és a személyiségem törzsét alkotják. Mert egy zenésznek ihletet kell merítenie, legtöbbször a vele történtekből, és ha gyökerestől megváltozna az életem, akkor teljesen megváltozna a zeném is, amit nem engedhetek meg magamnak. Hiszen azért vagyok elismert, mert ezt a stílust kedveli a közönségem, és szeretném, ha ez így is maradna, akkor is, ha amatőr szinten foglalkozom a zenével.

 

Egyetlen egy dolog van, amire viszont nem látom a megoldást, és az az, hogy ebben a körben hogyan lehet egy egészséges párkapcsolatot fenntartani. nem véletlen, hogy a zenészek nem igazán tudják elkötelezni magukat, hiszen akkora a kísértés, és annyira irreális az időbeosztás, hogy ha jól gondolom, ezt egy épp eszű nő sem viseli el hosszú távon.  Márpedig én olyas valakit keresnék magamnak, aki normális, akire lehet alapozni, aki megbízható és kedves és támogató, nem betegesen féltékeny. Tudom, hogy irreális elvárás, de azért mégis kitűztem célul, és valahogyan megpróbálom megoldani, hogy a magánéletem is a helyén legyen. Nagyon irigykedve tekintek azokra az emberekre, akik már családban élnek és megállapodtak, én az a fajta fúrcsa férfi típus vagyok, aki erre vágyik, nem másra. Már nem érdekelnek a kalandok, az egyszeri nők, csak az, hogy megtaláljam, akit keresek, és együtt kialakíthassunk egy kényelmes és biztonságos életet. Hogy megkapom-e ezt valaha, az még titok, de az élet nagy rendező, végül is bármikor bármi megtörténhet. Én pedig igyekszem úgy alakítani a dolgokat, hogy meg is történjen. A gondolatoknak teremtő ereje van, én ebben hiszek, így indult a zenei pályám is, és így fogom megtalálni azt a társat is, akire vágyom és szükségem van. Csak győzzem kivárni.